Szeretet.
Az új világ, amit a meditáció felfed
nem olyasmi, ami a külvilágból jön.
Mindig is itt volt – belül,
a saját létezésedben.
Ez A Létezés maga.
Akár tudomásunk van róla, akár nem, ITT van –
magként természetesen, egy lehetőségként,
amit ki kell bontakoztatni, de ez minden.
Ezért van, hogy amikor fény derül rá és kivirágzik,
mindenki harsányan felnevet,
mert mindig is itt volt, és senki se vette észre.
A meditációért tett munkálkodás olyan mint a szobrászat,
mert ahogy a szobrász előhozza a anyag
mélyébe temetett figurát,
úgy alakítja a meditáló saját belső lehetőségeit
élő, dinamikus és tudatos teremtésekké.
Természetesen itt a teremtő, a teremtések
és a teremtés célja nem különböző, hanem egy,
mert mindhárom maga a meditáló.
És ezért hívom én a meditációt a legnagyobb művészetnek.
Szólj hozzá!