Osho – Egy csésze tea

Szeretet.
Tervezgetések nélkül élek,
úgy érzem, ez az egyedüli mód,
hogy élőnek érezzem magamat.
Vad életet élek,
abszolút tervezetlenül,
mit sem tudva a jövőről –
még a következő pillanatról sem.
Ez a nap épp elég számomra –
több, mint elegendő!
A jelen pillanata az egyedül élő pillanat –
a múlt halott abban az értelemben, hogy már
nem létezik, és a jövő is halott abban az értelemben,
hogy még nem született meg.
A múlttal való foglalkozás halottá tesz,
ahogy a jövővel való foglalkozás is.
Az életteliség egyedüli lehetősége az itt és most megélése –
itt lenni e pillanatban, teljesen itt lenni.
A pillanatról pillanatra élt életben olyan eksztázist és áldást találtam,
ami nem evilágból való.
A teljességgel megélt élet egyetlen pillanata is túllép az időn.
Az időbeliség két pontja között egy rést hoz létre,
s ha ebben a résben tudsz maradni,
akkor túljutsz a halálon is,
mert az idő a halál,
és az időtlenség az élet.
Az élet nem valami fix és lezárt dolog,
az élet annak megélése ami van,
folyamszerű, szüntelen folyamat,
ami az ismeretlenbe áramlik,
az ismert partjaitól az ismeretlen partjai felé.