Osho – Egy csésze tea

Ne pazarold az idődet mások felett való elmélkedésre.
Igazából ez is csak az elmének egy árnyalt és ravasz szokása arra,
hogy elkerülje saját magát.

Egyszer egy szerzetes megkérdezte Ummont:
– Uram, mindig azt mondja, hogy a buddhizmus minden lehetséges
módon segít minket, de hogyan képes segíteni a vakon, a némán, a bolondon?
A vak nem képes látni a tanító botját, amit felemel előttük,
a süket nem képes hallani a tanító szavait, mindegy milyen bölcsen szól,
a bolond képtelen feltenni a kérdéseit vagy elmondani a megértését:
mivel ezeken az embereken nem tudunk segíteni,
hogyan is mondhatjuk, hogy a buddhizmus mindenki számára segítséget nyújt?
Mi értelme ennek?

Ummon csak csendben maradt egy darabig,
majd hirtelen a botjával a kérdező felé ütött.
Természetesen a szerzetes hirtelen hátraugrott.
Á – mondta Ummon –, úgy látom nem vagy vak!
Majd szólt a szerzetesnek, hogy jöjjön közelebb, amit az meg is tett.
Áhá! – mondta Ummon – Lám nem vagy süket se!
Majd megkérdezte a szerzetest, hogy megértette-e mire volt jó mindez.
A szerzetes nemmel válaszolt.
Áhá! – mondta Ummon. – Ezek szerint bolond se vagy!