Fogadd tiszteletem.
A leveleid időben megérkeztek,
de mivel elfoglalt voltam, nem tudtam előbb válaszolni.
Távol voltam az idő nagy részében,
és csak most érkeztem vissza Jaipurban,
Burhanpurban, Hoshangabadban, Chandaban
és más helyeken tartott beszédeimről.
Mennyire ki vannak éhezve az emberek a spirituális életre!
Ezt látva
meglepő, hogy egyesek szerint az emberek elvesztették
minden érdeklődésüket a vallás iránt.
Ez sose fog megtörténni.
A vallás iránti érdektelenség az élet, az üdvösség,
a végső iránti érdektelenséget jelentené.
A tudatosság alaptermészetéből fakadóan Isten orientált
és csak Isten elérése ad számára megelégedést,
a sat-chit-ananda állapota, a létezés
igazság-tudatosság-üdvösség állapota.
Rejtezik bennünk egy mag, mely a vallásosság forrása, így bár a
vallások jöhetnek-mehetnek, de a vallás sose fog meghalni.
Örülök, hogy türelmes vagy a fény felé
haladásodban.
A türelem a legfontosabb dolog mind közül
a spirituális életben.
Mennyit kell várni miután elvetettük a magot!
Elsőre úgy tűnik, minden erőlködés hiábavaló, úgy tűnik
mintha semmi se történne, és aztán egy nap a várakozás
véget ér, és elérkezik a pillanat – a mag szétfeszül, áttöri magát
a földön keresztül – s egy növénnyé válik!
Emlékezz rá, hogy még akkor is, amikor úgy tűnt, hogy
semmi se történik, a mag fejlődött a talajban.
Ugyan ez történik az igazság keresőivel is – amikor
úgy tűnik hogy semmi se történik, nagyon is hogy sok minden történik.
Az a helyzet, hogy minden energia, ami az életet táplálja, láthatatlan és ismeretlen.
Csak az eredményeket lehet látni, nem a folyamatot.
Üdvösségben vagyok.
Szeretném, ha közelebb jönnél Istenhez.
Feledkezz meg az eredményekről, csak haladj az utadon;
hagyd hogy a gyümölcseit maguk hozzák.
Egy nap elcsodálkozol: Mi történt!
Mi voltam!
Mivé lettem!
Az eredménnyel összevetve minden erőfeszítés
elhanyagolható.
Szeretetem mindannyiótoknak.
Szólj hozzá!