Szeretet.
A meditációs táborból visszatérve újra el kellett hagynom a várost.
Csak a múlt éjjel értem vissza, de mindvégig gondoltam rád.
Nem tudom elfeledni azt az Isten iránti szomjúságot, amit
a szemeidben
láttam, s az igazság felé törekvést a szívedben.
Ez egy áldás, mert senki se érkezhet be anélkül, hogy
áthaladna ezen a kínzó vágyódáson.
Emlékezz rá, a szomjúság előfeltétele a fény
és a szeretet megszületésének.
A fény és a szeretet együtt, Isten.
Amikor a szeretetnek nincsenek határai, a lángja
füstmentessé és istenivé válik.
Láttam benned ennek a növekedésnek a magjait és
ez nagy örömmel tölti el a lelkemet.
A mag itt van, most fává kell válnia.
Talán elérkezett rá az idő.
Az Isten-élmény nem történhet meg meditáció nélkül,
így hát neked is e felé kell fordulnod bátorsággal és kitartással.
Nagy reményeim vannak – vajon betöltöd őket?
Tiszteletem a többi ottani barátomnak is.
Várni fogok a leveledre.
Emlékszel rá mit mondtam az üres papírról?
Minden más rendben halad.
Üdvösségben vagyok.
Szólj hozzá!